Ezt hallgasd meg!

https://www.youtube.com/watch?v=zzUdJ-5fscA

https://www.youtube.com/watch?v=WEyHoceaPHw

https://www.youtube.com/watch?v=RbzolUqB8Zw

 Nekem személy szerint azért mondjuk még kellene néhány dolog, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy a Paddy and the Rats az ország (világ) egyik legjobb koncertzenekara. Talán akkor volt utoljára ekkora tombolás a várban, amikor hazazavartuk onnan a törököket. 

Íme egy kevésbé ismert felvétel tőlük. A Miskolci Jegesmedvék indulója, ami az egyetlen magyar nyelvű daluk. A címe egy székely bölcsességet idéz: A medve nem játék (aki nem ismerné: a székelyek úgy tartják, hogy "a sör nem ital, a nő nem ember, a medve nem játék"):

Ez pedig a Pub 'n' Roll:

Na és aztán a fesztivál is dicséretet érdemel. Az előzetes hírek alapján felrémlő sorfesztivál elmaradt, és csak sör volt és jó zenék. We want more!

 Május 31-én jelent meg a Vaccines nevű londoni együttes bemutatkozó albuma. Egy tavaly júniusban alakult együttesről van szó. A frontemberre, Justin Youngra már felfigyelhettünk a Jay Jay Pistolet nevű együttesben, de az általuk játszott folkos zene nem hozta meg az igazi áttörést. A Happy Birthday You című számukat azért küldhetjük befogadóbb ismerőseink születésnapjára, főleg ha el akarjuk kerülni, hogy tizenötödszörre is megkapják tőlünk az Alma együttes Ma van a szülinapom című örökzöldjét. 

A Vaccines először 2010 nyarán mutatta meg magát az If You Wanna című demójával. Akkora sikert arattak vele, hogy sokan már legalább egy új Beatles-t láttak bennük. A felfokozott várakozásokra utal a lemez címe is: Mit vártatok a Vaccines-től? Mintha már előre magyaráznák a bizonyítványt. Pedig túlzott a szerénység. Ez egy igazán jól sikerült album. Szokták mondani az ilyen együttesekre, hogy semmi újat nem tettek le az asztalra. Hozzák, amit már hoztak mások a 60-as években. De ha valami egyszer bevált, akkor azon nem kell változtatni. Nem sok élvezhető zene születne, ha mindenki valami forradalmi, avantgárd újítással próbálkozna. Ez a lemez születhetett volna pár évtizeddel korábban is. De pont az a jó benne, hogy most született. Egyszerűnek tűnik a recept, de kevesen tudnak olyan lemezt összerakni, ami felidézi a nagy elődöket, de mégis új, és nem tűnik erőlködésnek. Ez egy ilyen album. Alig több mint fél óra, viszont nincs rajta töltelékszám. Az ember csak azon veszi észre magát, hogy már harmadszor indítja újra a lejátszóban.

 A Hunnia Art Bisztró rendszeres vendége rajtam kívül Bérczesi Róbert is. A különbség kettőnk között az, hogy az ő felbukkanása sok más embert is odavonz. Így történt ez ezen a szombaton is. A Hiperkarma Orczy-kertes visszatérő koncertje után egy héttel Bérczesi Róbert ezúttal családiasabb légkörben, szólóban lépett fel. A Hunnia egészséges önbizalommal úgy harangozta be az eseményt, hogy "a legjobb buli a városban". A hallottak alapján nem is volt túlzás ez a kijelentés. Pedig aznap olyan világsztárok próbálták felvenni vele a versenyt, mint például Kesha. 

 Az est első fele a nemrég megjelent feldolgozásalbumra épült (a lemezbemutató koncertre egyébként május 30-án a Gödörben került sor. Leírhatatlan hangulatú buli volt az is. Ott rockosabb volt a felállás. A Hiperkarma jelenlegi tagjai - Frenket leszámítva -, és az albumon is szereplő vendégművészek kísérték Robit. Egy remek marketing húzásnak köszönhetően ráadásul a MAHASZ slágerlista első helyén debütált a lemez, ugyanis minden vendég kapott egy sorszámozott, dedikált példányt a jegye mellé. Ez azért jól mutatja azt is, hogy mennyire kevesen vesznek manapság lemezt, mert a koncert ugye a Gödörben volt, és nem például a Puskás Ferenc Stadionban).
A Hunniában ugyanezek a dalok egy szál gitáros előadásban szólaltak meg. Az eredeti előadókat nézve eklektikusnak is tűnhet a műsor. Csak párat kiemelve: Bródy János, Kispál és a Borz, Zorán, Beatrice, Bonanza Banzai, Hollós Ilona, Trabant, Bizottság, Halász Judit, Z'zi labor, Ajtay Andor. Hogy mégsem volt az, az talán annak köszönhető, hogy minden szám valami miatt közel áll Robi szívéhez, így hitelesen, Bérczesi Robisan szólalt meg mind. Elhangzott néhány az albumon nem szereplő feldolgozás is. Személyes kedvencem a Jöjj kedvesem volt a Fonográftól. Be kellett érnünk csak a refrénnel, de az a 30 másodperc 30 évnyi nosztalgiát szabadított fel. Telitalálat. Olyan zene, ami végig ott szólt a háttérben, míg múltak a gondtalan gyermekévek. És voltak olyan feldolgozások is, amikben már megvillan Robi zsenialitása. Ilyen például a Red Hot Chili Peppers Under The Bridge című száma, amit szó szerinti fordításban hallhattunk, vagy az Imagine dallamára énekelt Egy gondolat bánt engemet. Ez szerintem a pirítós óta a legnagyobb ötlet, ami embernek eszébe jutott. 

Az este második felében már Bérczesi Róbert saját szerzeményei kerültek előtérbe. Kis ízelítőt kaptunk az eddigi pályafutása minden állomásából: Blabla, Hiperkarma, Biorobot. Itt besegített neki az Indigó utca frontembere, Kovács Pista is. Csillagtelep, Lidocain, ?, Hiperkarma, Felejtő, Úton... Csupa tökéletesen megírt szám. Igazi slágerek. És persze a Zöldpardon. Ami előtt azt is megtudtuk, hogy a Zöld Pardon záróbuliját szeptemberben a Hiperkarma tartja. Sőt, Robi azt is elárulta a jelenlévőknek, hogy melyik lesz az utolsó szám. Ezt viszont nem írhatom le, mert titok.
Lassan közös éneklésbe ment át a koncert, és a nagy kedvencek csak nem fogytak el. Észrevétlenül elrepült két és fél óra. Egy nagyszerű helyen egy újabb felejthetetlen élmény. Tényleg a legjobb buli volt a városban.